Hány karátos a gyémántgyűrűd?
Tegyük fel, hogy a családi örökség része a dédnagymama aranygyűrűje, amit egy szép kis briliáns ékesít. Az aranyműves megvizsgálta, és azt mondta, hogy 18 karátos, de nézesd meg kőszakértővel is. A kőszakértő is megvizsgálta, és azt mondta, hogy 1 karátos, de ő csak a követ vizsgálta.
A mindent is tudó szomszédasszony viszont a sógorának másodunokatestvérétől tudja, hogy olyan nincs, hogy 18 karátos is meg egy karátos is, az a gyűrű legalább 27 karát, de úgyse ér semmit, mert pikés a kő, és a színe is olyan kis sárgás. Most akkor kinek van igaza?
Nyilván a szomszédasszonynak, csak nem ebben. A gyűrű lehet valóban 18 karátos is, és 1 karátos is. A 27 karát meg vagy badarság, vagy egy jókora széndarab kéne legyen a gyűrűfejben. A 18 karát ugyanis azt jelenti, hogy a gyűrűben lévő arany mennyi a gyűrű fém részének teljes súlyához képest, míg az egy karát a gyémánt súlya. Abban igaza van a szomszédasszonynak, hogy a gyémánt értékét a súly csak részben határozza meg, az igazi értékét jelentősen befolyásolja, hogy a kő milyen csiszolású, mennyire tiszta a belseje a zárványoktól és sérülésektől, mennyire homogén, és milyen a színe. De most csak a karáttal foglalkozunk.
A nemesfém tisztasága
Minden, ékszerkészítésnél gyakran használt nemesfém közös tulajdonsága, hogy a mindennapos használathoz túl puha, és ötvözni kell ahhoz, hogy kellőképpen ellenálló és megmunkálható legyen. Az ötvözés során bizonyos szabályok szerint más fémekkel keverik a nemesfémet, ami ellenállóbbá vagy alakíthatóbbá teszi, védi a mindennapok koptató hatásától, és a kívánt színhatást is beállítja. Az ötvözet finomsága azt jelenti, hogy a nemesfém milyen arányban van jelen a fémben, és ezt technikai szempontból ezrelékben szokás kifejezni.
Az ezüst ékszerek esetében nem is használunk más értékjelzést erre: a 925‰ a „sterling” ezüst, amit az ékszerkészítés során leggyakrabban használnak, de – főleg dísztárgyak és evőeszközök esetében – találkozhatunk 800‰-es ezüst ötvözettel is. A színezüst is tartalmaz valamennyi szennyezőanyagot, ezért nem létezhet 1000‰-es ezüst, legfeljebb „háromkilences”, ami 999‰ ezüstöt és 1‰ (azaz 0,1%) egyéb anyagot tartalmaz. Létezik még ennél is finomabb, tisztább ötvözet, a „négykilences”, ami 999,9‰ nemesfém, és 0,1‰, vagyis 0,01% idegen anyag.
A platina esetében is hasonló a helyzet, bár ott a megmunkálhatóság miatt van a legnagyobb szükség az ötvözésre. A szabványos platina tárgyak rendszerint még nagyobb tisztaságúak is lehetnek, hivatalosan a 950‰ és a 900‰ elfogadott. Bár nagyon ritka, hogy palládium ékszerrel találkozzunk, azok 950‰ vagy 500‰ finomságúak lehetnek – az utóbbinak fele nemesfém, a fele ötvözőfém. Az acél nem nemesfém, még az sem, amelyiket előszeretettel nemesacélnak hívunk, így ott nincs ilyen megkülönböztetés.
A lényeg azonban az arany, ha karátról van szó. Az arany, mint a legkedveltebb nemesfém, többféle finomságban is kapható. Külföldről behozott ékszerek esetében gyakori csalódás, amikor kiderül, hogy a 8 vagy 9 karátos ékszerben alig egyharmadrész az arany – az egyik 333‰ a másik 375‰. Az ilyen ékszer is szép, kopásállóbb, a mindennapos használat során kevésbé sérülékeny, de az értéke, értékmegőrző képessége jóval kevesebb. A hazai forgalmazásban a 14 karátos arany a leggyakoribb, amely esetében ésszerű egyensúlyban áll a tartósságot biztosító ötvözőanyag az értéket és szépséget adó nemesfémmel. Ezek az ékszerek több mint felerészben tartalmaznak aranyat, egész pontosan 585‰ arányban. Régi ékszereknél gyakori, hogy 583‰ a finomságuk, de ez nem lényegi különbség. Az 583‰ jelzésű arany ékszerek valójában ugyanúgy 14 karátosak, az 585‰ érték fel van kerekítve.
A kínálatunkban található arany testékszerek többsége 18 karátos, azaz 750‰-ük (vagyis az ötvözetük háromnegyed része) arany. Óriási előnyük a 14 karátos testékszerekkel szemben, hogy még annyira sem fordul elő allergiás reakció rájuk – erre még további biztosítékot jelent az általunk képviselt márkák rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzése (avagy hivatalosabban: dermatológiai auditálása).
A karát mint nemesfém finomságjel definíciója és jelölése
De hát mi is ez a fajta karát? Egy SI-n kívüli, hagyományos mértékegység, 41 2/3 ‰. Ennek ismeretében könnyen ki lehet számolni, hogy az adott aranytartalom hány karátot jelent, illetve az ismert karát érték mennyi aranyat rejt. Ha a németországi ékszerüzletben vett olcsó, 3 grammos arany nyaklánc 8 karátos, abban bizony alig 1 gramm az arany.
Hazánkban a hivatalosan elfogadott, fémjelezhető ékszerek 9, 14, 18 vagy 22 karátosak lehetnek. Magyarországon a nemesfémtartalomra használt karát jelölése a gyakorlatban nem egységes, rendszerint k vagy kt, esetleg ezek nagybetűs változata tűnhet a szemünk elé. Külföldön sem jobb a helyzet, a K vagy k jelzést használják. A dolog szépséghibája, hogy ezek mindegyike egy-egy SI-mértékegység jele, ezért összetéveszthető.
A gyémánt mérete
A példánkban szereplő gyűrű esetében a gyémánt, ami a gyűrűben van, 1 karát tömegű. Figyeld csak: itt nem finomságról és mennyiségi arányszámokról van már szó, hanem arról, hogy a brill a gyűrűben milyen nehéz. És ez az egész a szentjánoskenyérfa magja miatt van...
Az ókorban a precíz súlymérésre növényi magvakat használtak, mert van néhány fajta, amelyiknek nagyon egyforma, és így viszonyítási alapnak is alkalmas a súlya. Az ókori Egyiptomban az árpamag volt a mérések alapegysége, mert minden árpamag pontosan 0,91 gramm, azaz 1 qedet. Minden más súlymértéket a qedet többszöröseként határoztak meg. A görögök a szentjánoskenyérfa (görögül keration) magját használták hasonlóképp, bár az tájegységenként kissé eltérhetett. Így lett a keration 0,205 grammos átlagos súlya a karát alapértéke.
A drágakövek értékét sokban befolyásolja a tömegük, de nem olyan jelentős mértékben, mint a nemesfémekét a nemesfémtartalmuk. Egy egykarátos brill lehet pár százezer forint, és lehet sok millió is, ha az előbbi nem tökéletesen átlátszó, fénytörési hibák vagy zárványok, esetleg elszíneződések vannak rajta. Ha a csiszolás nem tökéletes, vagy ha a kő meg van sérülve, az is csökkenti az értékét.
Ennek előnye is van! Ha tőlünk rendelsz ékszert és gyémántot kérsz a cirkónia kő helyére, lehetőséged van rá, hogy megszabd, hogy az adott méretű (és ezzel összefüggésben adott karát súlyú) gyémánt milyen értéktartományban legyen. Ha ilyen igényed van, készséggel segítünk neked, akár a megfizethetőbb, akár az értékesebb gyémántra van igényed. A rajtunk keresztül elérhető olcsóbb gyémántok esetében ügyelünk arra, hogy a kő hibái ne rontsák el a gyémánt szépségét, és igyekszünk olyan köveket biztosítani az adott árkategóriában, amelyek a kevésbé feltűnő zárvány vagy elszíneződés miatt olcsóbbak. Természetesen magasabb árú, minőségi gyémántot is be tudunk szerezni, a Te igényeid és lehetőségeid szerint!
A karát, mint drágakő-tömeg definíciója és jelölése
Mint már tudod, a karát eredetileg 0,205 gramm a szentjánoskenyérfa-mag „tiszteletére”. Mivel adódtak kis mértékű eltérések, később az SI bevezetésekor 0,2 grammban rögzítették a karát váltószámát, és ezt használjuk ma világszerte mindenhol. Így, bár a karát nem SI-mértékegység, de az SI-rendszerhez kötött.
A 0,2 gramm azért is jó, mert könnyű számolni vele: a grammnak pont az egyötöd része, vagyis 5 karát az egy gramm. Ezt a karátot nem csak a gyémánt mérésére használják, hanem más drágakövek súlyát (pontosabban szólva tömegét) is karátban szokás megadni.
A súlymértékként használt karát jelölése Magyarországon kt, külföldön általában ct, és ez a jelzés sokkal elterjedtebb és egységesebb, mint a finomságmérésre használt karát jelzése.
Ha megnyerte a cikkünk a tetszésedet, nézd meg arany és brilles ékszereinket is!